Az örökbefogadásról

A jelenlegi törvényi szabályozás szerint minden olyan nagykorú 25. életévét betöltött, magyar állampolgár, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező, Magyarországon élő cselekvőképes, egészséges személy örökbe fogadhat gyermeket, aki nem áll szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt.(és gyermeke nem nevelkedik gyermekvédelmi szakellátásban) Közösen csak házastársak fogadhatnak örökbe gyermeket. Az örökbefogadók és az örökbefogadott gyermek között maximum 45 év korkülönbség lehet.(Házastársak esetén ez a fiatalabb házastársra értendő. (3 év feletti gyermek örökbefogadása esetén ez maximum 50 év lehet.)

Az örökbefogadás által a gyermek megszerzi örökbefogadója nevét, utána úgy örököl, mintha biológiai gyermeke lenne. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülők rokonaival is a rokoni kapcsolatnak megfelelő jogállásba lép.

Az állami gondoskodásban lévő gyermekek örökbefogadási eljárása általában titkos. Ez azt jelenti, hogy a biológiai szülő gyermeke örökbeadásáról értesítést nem kap. Az örökbefogadók adatait az eljárás során a titkos ügyiratkezelés szabályai szerint kezelik, tehát a biológiai szülők gyermekük hollétéről tudomást nem szerezhetnek. A kétoldalú titkosság betartásának a szabályai szerint az örökbefogadó szülők sem tudhatják meg a vérszerinti szülők személyes adatait. Természetesen korrekt tájékoztatást kapnak minden olyan ismert tényről, körülményről, amely a gyermek fejlődését, egészségi állapotát befolyásolhatja.

Az örökbefogadást a jelen törvények szerint a területileg illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalok gyámhatóságai engedélyezik. Az eljárás során az illetékes anyakönyvi hivatal a gyermeket újra anyakönyvezi. Az új anyakönyvben az anyai, apai rovatban az örökbefogadó szülők neve és személyi adatai szerepelnek.

Az örökbefogadásra jelentkezők tartózkodási lakhelye szerinti Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatokban (TEGYESZ) történik a személyesen jelentkező szülők kérelemfelvétele és tájékoztatása, valamint, az örökbefogadás előkészítése, a szülők alkalmassági vizsgálata, pszichológiai vizsgálattal és környezettanulmány készítésével, melyet a családorvos javaslata egészít ki.  Az alkalmassági vizsgálat célja, hogy megismerjék az örökbefogadási szándék indítékait, fény derüljön az örökbe fogadásra alkalmatlan élethelyzetekre, illetve azokra a személyiségvonásokra, egészségi problémákra, valamint  a gyermekkel kapcsolatos elképzelésekre, elvárásokra, amelyek fontosak lehetnek az örökbefogadás későbbi sikeressége szempontjából.

A speciális szülői szerepre való felkészülést térítésmentes, önként vállalható 40 órás tanfolyammal is segítik. Ezt a TEGYESZ vagy bármely erre engedéllyel rendelkező civil szervezetnél el lehet végezni. A tanfolyam elvégzéséről a szülők tanúsítványt kapnak.

A TEGYESZ véleménye alapján a területileg illetékes gyámhatóságok határozatban döntenek a jelentkező szülők alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. A határozatot a szülők kézhez kapják, mellyel szemben fellebbezhetnek a közigazgatási hivatalokhoz.

Amennyiben az örökbe fogadni kívánó szülők részéről sem jogi, sem életviteli, egészségi vagy személyiségbeli akadály nem merül fel, a nyilvántartási sorrend figyelembevételével közülük keresik majd meg az éppen örökbe adhatóvá vált gyerek számára a legmegfelelőbbnek látszó szülőket.

A titkos (vagy zárt) örökbefogadással ellentétben a nyitott örökbe fogadásnál a vérszerinti szülők egy általuk ismert másik család javára személyesen tesznek gyermekük örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóságnál. Jogi szempontból az örökbefogadás mindkét esetben ugyanazt jelenti: a gyermek megszerzi örökbefogadója nevét, úgy örököl, mintha szüleinek biológiai gyermeke lenne. A különbség a nyitottságból adódik. Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadást lefolytató gyámhatóság az örökbe fogadót, az örökbe fogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt tárgyalás keretében együttesen köteles meghallgatni. A 14 év alatti gyermek meghallgatása  ítélő képessége függvényében közvetett, pszichológiai eszközökkel is lehetséges.

A nyílt örökbefogadások előre mozdítása érdekében a TEGYESZ-ek mellett az erre a tevékenységre működési engedéllyel rendelkező közhasznú szervezetek is közvetítői tevékenységet folytathatnak. E szervezeteknél érvényes örökbefogadói, alkalmassági határozattal lehet jelentkezni örökbefogadásra. A működési engedély meglétét a konkrét örökbefogadási eljárásban a közhasznú szervezetnek igazolnia kell.

A szolgáltatásaik köre nem terjedhet ki az örökbefogadás engedélyezése iránti hivatali eljárásban való közreműködésre. A szolgáltatásaik kizárólag Magyarországon élő, magyar állampolgárságú vérszerinti szülő és örökbe fogadni szándékozó személy közötti kapcsolat létrehozására irányulhatnak.

Míg a titkos örökbefogadásnál a vérszerinti szülők soha nem kaphatnak információt gyermekük hollétéről, a nyílt örökbefogadás esetén a vérszerinti és az örökbe fogadó szülők ismerik egymást és mindkét fél kap határozatot az örökbefogadásról. Ebből következik, hogy az örökbeadó a vérszerinti szülőknek lehetőségük van arra, hogy a későbbiekben érdeklődjenek gyermekük felől.

Ebből az anyagból sok minden hiányzik, de az nem baj. A lényeg benne van ahhoz, hogy valaki első olvasásra tájékozódjon. A kötelező krízistanácsadásról és az újszülöttek 42 napos megfontolási idejéről azért lehet, hogy említést kellene tenni.

2014 óta a nyílt örökbefogadási eljárást megelőzően az örökbeadó vér szerinti szülőknek kötelező krízis tanácsadáson kell részt venniük a választásuk szerinti TEGYESZ-ben, vagy az örökbefogadást közvetítő civil szervezetnél.

Újszülöttek nyílt örökbefogadása esetén a vér szerinti szülők a gyermek születésétől számított 42 napig visszavonhatják kérelmüket.