Az örökbefogadásról
Törvényi szabályozás
A jelenlegi törvényi szabályozás szerint minden olyan nagykorú 25. életévét betöltött, magyar állampolgár, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező, Magyarországon élő cselekvőképes, egészséges személy örökbe fogadhat gyermeket, aki nem áll szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt.(és gyermeke nem nevelkedik gyermekvédelmi szakellátásban) Közösen csak házastársak fogadhatnak örökbe gyermeket. Az örökbefogadók és az örökbefogadott gyermek között maximum 45 év korkülönbség lehet.(Házastársak esetén ez a fiatalabb házastársra értendő. (3 év feletti gyermek örökbefogadása esetén ez maximum 50 év lehet.)
Az örökbefogadás által a gyermek megszerzi örökbefogadója nevét, utána úgy örököl, mintha biológiai gyermeke lenne. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülők rokonaival is a rokoni kapcsolatnak megfelelő jogállásba lép.
Az állami gondoskodásban lévő gyermekek örökbefogadási eljárása általában titkos. Ez azt jelenti, hogy a biológiai szülő gyermeke örökbeadásáról értesítést nem kap. Az örökbefogadók adatait az eljárás során a titkos ügyiratkezelés szabályai szerint kezelik, tehát a biológiai szülők gyermekük hollétéről tudomást nem szerezhetnek. A kétoldalú titkosság betartásának a szabályai szerint az örökbefogadó szülők sem tudhatják meg a vérszerinti szülők személyes adatait. Természetesen korrekt tájékoztatást kapnak minden olyan ismert tényről, körülményről, amely a gyermek fejlődését, egészségi állapotát befolyásolhatja.
Az örökbefogadást a jelen törvények szerint a területileg illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalok gyámhatóságai engedélyezik. Az eljárás során az illetékes anyakönyvi hivatal a gyermeket újra anyakönyvezi. Az új anyakönyvben az anyai, apai rovatban az örökbefogadó szülők neve és személyi adatai szerepelnek.
Az örökbefogadásra jelentkezők tartózkodási lakhelye szerinti Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatokban (TEGYESZ) történik a személyesen jelentkező szülők kérelemfelvétele és tájékoztatása, valamint, az örökbefogadás előkészítése, a szülők alkalmassági vizsgálata, pszichológiai vizsgálattal és környezettanulmány készítésével, melyet a családorvos javaslata egészít ki. Az alkalmassági vizsgálat célja, hogy megismerjék az örökbefogadási szándék indítékait, fény derüljön az örökbe fogadásra alkalmatlan élethelyzetekre, illetve azokra a személyiségvonásokra, egészségi problémákra, valamint a gyermekkel kapcsolatos elképzelésekre, elvárásokra, amelyek fontosak lehetnek az örökbefogadás későbbi sikeressége szempontjából.
A speciális szülői szerepre való felkészülést térítésmentes, önként vállalható 40 órás tanfolyammal is segítik. Ezt a TEGYESZ vagy bármely erre engedéllyel rendelkező civil szervezetnél el lehet végezni. A tanfolyam elvégzéséről a szülők tanúsítványt kapnak.
A TEGYESZ véleménye alapján a területileg illetékes gyámhatóságok határozatban döntenek a jelentkező szülők alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. A határozatot a szülők kézhez kapják, mellyel szemben fellebbezhetnek a közigazgatási hivatalokhoz.
Amennyiben az örökbe fogadni kívánó szülők részéről sem jogi, sem életviteli, egészségi vagy személyiségbeli akadály nem merül fel, a nyilvántartási sorrend figyelembevételével közülük keresik majd meg az éppen örökbe adhatóvá vált gyerek számára a legmegfelelőbbnek látszó szülőket.
A titkos (vagy zárt) örökbefogadással ellentétben a nyitott örökbe fogadásnál a vérszerinti szülők egy általuk ismert másik család javára személyesen tesznek gyermekük örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóságnál. Jogi szempontból az örökbefogadás mindkét esetben ugyanazt jelenti: a gyermek megszerzi örökbefogadója nevét, úgy örököl, mintha szüleinek biológiai gyermeke lenne. A különbség a nyitottságból adódik. Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadást lefolytató gyámhatóság az örökbe fogadót, az örökbe fogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt tárgyalás keretében együttesen köteles meghallgatni. A 14 év alatti gyermek meghallgatása ítélő képessége függvényében közvetett, pszichológiai eszközökkel is lehetséges.
A nyílt örökbefogadások előre mozdítása érdekében a TEGYESZ-ek mellett az erre a tevékenységre működési engedéllyel rendelkező közhasznú szervezetek is közvetítői tevékenységet folytathatnak. E szervezeteknél érvényes örökbefogadói, alkalmassági határozattal lehet jelentkezni örökbefogadásra. A működési engedély meglétét a konkrét örökbefogadási eljárásban a közhasznú szervezetnek igazolnia kell.
A szolgáltatásaik köre nem terjedhet ki az örökbefogadás engedélyezése iránti hivatali eljárásban való közreműködésre. A szolgáltatásaik kizárólag Magyarországon élő, magyar állampolgárságú vérszerinti szülő és örökbe fogadni szándékozó személy közötti kapcsolat létrehozására irányulhatnak.
Míg a titkos örökbefogadásnál a vérszerinti szülők soha nem kaphatnak információt gyermekük hollétéről, a nyílt örökbefogadás esetén a vérszerinti és az örökbe fogadó szülők ismerik egymást és mindkét fél kap határozatot az örökbefogadásról. Ebből következik, hogy az örökbeadó a vérszerinti szülőknek lehetőségük van arra, hogy a későbbiekben érdeklődjenek gyermekük felől.
Ebből az anyagból sok minden hiányzik, de az nem baj. A lényeg benne van ahhoz, hogy valaki első olvasásra tájékozódjon. A kötelező krízistanácsadásról és az újszülöttek 42 napos megfontolási idejéről azért lehet, hogy említést kellene tenni.
2014 óta a nyílt örökbefogadási eljárást megelőzően az örökbeadó vér szerinti szülőknek kötelező krízis tanácsadáson kell részt venniük a választásuk szerinti TEGYESZ-ben, vagy az örökbefogadást közvetítő civil szervezetnél.
Újszülöttek nyílt örökbefogadása esetén a vér szerinti szülők a gyermek születésétől számított 42 napig visszavonhatják kérelmüket.
Magánutas örökbefogadások
Nehéz kérdések az örökbefogadásban
„A szülő legyen a gyerek asszisztense a keresésben”
Az örökbefogadás legellentmondásosabb formája, mikor az örökbeadó és örökbefogadó családot nem egy szervezet hozza össze, hanem ők már ismerik egymást. Ilyen esetben is kötelező egy közvetítő szervezet bevonása, ez lehet a Tegyesz, vagy a nyílt örökbefogadást közvetítő egyesületek, alapítványok. Az Örökbe.hu 2020. október 21-i rendezvényének összefoglalója a témáról. A beszélgetőtársak Székely Zsuzsa pszichológus, a Mózeskosár Egyesület elnöke, és Katona Andrea meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási szaktanácsadó, a Fészek Alapítvány elnöke voltak, mindketten számos esetben végeztek krízistanácsadást magánutas örökbefogadásoknál.
Hogyan beszélgessünk a gyerekkel az örökbefogadás kapcsán felmerülő kényes témákról? Az írás a Mózeskosár Klub rendezvénye alapján készült, ahol Székely Zsuzsa pszichológus tartott előadást.
Hogyan segítse az örökbefogadó a gyermeket a származása megismerésében? Székely Zsuzsa pszichológus, a Mózeskosár Egyesület elnöke beszélt a témáról az örökbe.hu blognak.
Bartos Erika: Örök ölelés
Felbontott örökbefogadások, visszakerült gyerekek
Az örökbefogadott gyermek is saját
Az ismert mesekönyvíró, Bartos Erika sokféle témát tárgyaló közkedvelt mesekönyvei után jelent meg az Örök ölelés című, úgynevezett segítő témájú mesekönyve az örökbefogadásról. Székely Zsuzsa írása a mesekönyvről az örökbe.hu blogon.
Mózeskosár Egyesület 2021. novemberi klubján elhangzottak leirata az örökbe.hu blogon.
Idén harminc esztendeje, hogy megkezdte működését a Mózeskosár Egyesület. A civil szervezetnél dolgozó szakemberek jól ismerik az örökbefogadáshoz kapcsolódó problémákat, a szereplők – a vér szerinti család, az örökbefogadó család és a gyermek – gondjait. Bemutatkozás az Egyesület jubileuma alkalmából.
Erica Schweitzer : Származáskutatás
Született: Wagner Emese
Hat hét, de hány év? – Mentális sérülékenység és függőség a (filmes) valóságban
Egy felnőtt örökbefogadott gondolatai.Az írás a Mózeskosár Egyesület keretében zajlott felnőtt örökbefogadottak 100. találkozója esemény alkalmából született.
A Született: Wagner Emese című előadás egy örökbefogadottként felnőtt színésznő előadása önmaga történetéről. Az előadás után az alkotókkal beszélgetett Székely Zsuzsa örökbefogadási szakember.
Újszülöttek nyílt örökbefogadása esetén a vér szerinti szülők a gyermek születésétől számított 6 hétig visszavonhatják kérelmüket. A Hat hét című filmben „Egy várandós, gyermekének életet adó, majd a kicsit örökbefogadó szülők gondjára bízó fiatal lány (Zsófi) története kapcsán egy általános ajánlóban azt olvashatjuk, hogy az alkotásban az előbbi folyamattal járó „fizikai és érzelmi hullámvasutat” látjuk viszont.” Cikk a filmről a Mérce oldalán.
Tabuk, titkok, tilalmak övezik az örökbeadást és az örökbefogadást Magyarországon
Az életadó és örökbaadó szülők
A magyar örökbefogadók pici, egészséges, fehér gyerekeket szeretnének
Ha három mondatban kellene összefoglalni a magyarországi örökbefogadás helyzetét, azok a következők lennének:
- Ha lenne igazi szexuális nevelés az iskolákban, széles körben elérhető olcsó fogamzásgátlás, jól működő szociális alapellátás, ami felkutatja és segíti a krízisterhességeket, akkor gyakorlatilag nem lenne örökbe adható gyerek. (…)
- A már örökbe adható gyerekek feleslegesen sok időt, néha éveket töltenek el a rendszerben amiatt, hogy nincs elég szakember, (…)
- A 6 évesnél idősebb, pláne kisebb-nagyobb egészségügyi problémákkal küzdő gyerekek nem kellenek a magyar örökbe fogadó szülőknek; őket vagy külföldi párok fogadják, vagy sosem adják őket örökbe.
Kende Ágnes tanulmánya a Qubiton. (2023.04.17.)
Az örökbefogadó családok és gyermekeik történeteit egyre többen ismerik és ők többnyire elfogadást és segítséget kapnak a környezetüktől. Ezzel szemben az életadó anyáknak és apáknak inkább az ítélkezés és a szégyen az osztályrészük. Gajdos Tamás műsorvezetésével Székely Zsuzsa és Lukács József beszélgettek az Életadó és örökbeadó szülőkről.
Magyarországon 2020 óta kizárólag házaspárok fogadhatnak örökbe gyereket, miközben a szakirodalom és az általános tapasztalatok szerint az örökbefogadás sikerességéhez sokkal fontosabb a leendő örökbe fogadó szülők érzelmi kapacitása és nyitottsága, mint a szexuális irányultságuk vagy a családszerkezet. Az örökbe adható gyerekek már így is feleslegesen sok időt, néha éveket töltenek el a rendszerben a szakemberhiány miatt, pedig mindenkit szorít az idő: hat év felett már nem kellenek a gyerekek a magyar örökbe fogadó szülőknek, pláne ha kisebb-nagyobb egészségügyi problémákkal is küzdenek. Ilyenkor jobb esetben az óvodáikra, iskoláikra, egészségügyi és szociális rendszerükre bátran támaszkodó külföldi örökbe fogadó szülőkhöz kerülnek, rosszabb esetben viszont sosem adják őket örökbe. Több nyugati országban már nem is tudnak hazai gyereket örökbe fogadni, aminek három egyszerű oka van: az iskolában megtörténik a megfelelő szexuális nevelés, széles körben elérhető az olcsó fogamzásgátlás, valamint jól működik a szociális alapellátás, ami felkutatja és segíti a krízisterhességeket. De hogyan válik egy gyerek örökbe fogadhatóvá, mit él át az életet adó anya, és mit tehet az, aki örökbe akar fogadni? Qubit Podcastban Szilvási Léna gyermekvédelmi szakemberrel, az SOS Gyermekfalvak szakmai munkatársával Kende Ágnes szociológus beszélget.